Tamással 1997 márciusában kezdtem levelezni. Mivel már akkor is szándékomban volt egy teljes internetes sci-fi bibliográfia összeállítása, természetes érdeklődéssel vettem azt az információt, hogy neki van valamiféle elektronikus formában levő anyaga. Mint a tőle megkapott anyagokból kiderült, bibliográfiája betűnként elkülönített WORD dokumentumokból állt:
Az anyagot többször megpróbáltam táblázatos formába önteni, de nem sok sikerrel. A sikertelenségben időhiány, a választott módszer hiányosságai, valamint eszközhiány játszott szerepet. De természetesen nem adtam fel. Közben újabb anyagokat szereztem be, amikkel a munka sikeresebbnek tűnt. (Ezek az anyagok fogják a készülő "Nagy magyar sci-fi bibliográfia" alapját képezni.) De Tamásnak tett ígéretem, hogy anyagát HTML formába öntöm mindig ott lebegett előttem...
Sajnos, mint a SOLARIA lista tagjai számára jól ismert, Tamás 1998. júliusának elején végleg eltávozott közülünk. Így Tamás lett az első ember az életemben, akivel több levelet váltottam, de soha sem ismerhettem meg személyesen. Így kötött össze, és tartott távol örökre minket az Internet. Tamás halála után újra nekikezdtem a bibliográfiájának. A listából kiszűrtem azokat a könyveket, amelyek érzésem szerint egyáltalán nem illettek a fantasztikus irodalom témakörébe, és a novelláknál a forráskönyvre mutató kódokat lecseréltem az eredeti forráskönyv szerzőjére és címére. A munkával már egész jól előre haladtam, amikor történt valami. Valami, ami számomra hihetetlen, és felfoghatatlan, de ez is az Internet különlegességét bizonyítja. November elején véletlenül benéztem egy olyan e-mailcímre, amit már majd egy éve nem használtam. És annak ami akkor történt velem, ma is mélyen a hatása alatt vagyok: Levelet kaptam Tamástól!
Először értetlenül meredtem a levélre, de aztán jobban megnéztem a levél feladásának dátumát: Tamás halála előtt másfél héttel küldte nekem a levelet, s én négy hónapig nem tudtam róla! Sajnos ez egy örökre megválaszolhatatlan levél lett...
A választ ezzel a bibliográfiával szeretném megadni.
A levél teljesen felrúgta azt amit eddíg csináltam, de igazából nem sajnálom. Tamás a korábban meglevő anyagait felülvizsgálta bővítette, valamint a könyvlistából kiszűrte a nem a fantasztikum témakörébe tartozóakat. Úgy érzem, hogy a korább küldött anyagokkal ellentétben ezt az anyagot kötelességem felhasználni a HTML anyag alapjául. És mivel az anyagban levő hibákat a szerzővel már nem tudom egyeztetni, úgy döntöttem, hogy azokat meghagyom. Így benne hagyom azokat a könyvcímeket, amelyek érzésem szerint nem illenek a fantasztikus bibliográfia témakörébe, csak Tamás véletlenül benne hagyta őket, valamint nem javítom az esetlegesen előforduló elírásokat. Ez a bibliográfia Tamásé úgy, ahogy van. Amit viszont meg kellett tennem: a novellalistákban meglevő - a könyvlistára, vagy folyóiratokra, fanzinokra hivatkozó kódokat megpróbáltam a hivatkozott dokumentum teljes megnevezésével helyettesíteni. Ez számomra is nyilvánvalóan nem sikerült teljes mértékben- részben az általam nem értelmezhető kódok, részben a kódok elírása miatt. Ellentétben a lista anyagával, ezeket a hivatkozásokat hajlandó vagyok javítani, kérem, aki ilyent talál az anyagban, értesítsen az email címemen. És még egy lényeges javítást végeztem az anyagon, amit viszont úgy éreztem meg kellett tennem. A Tamás által küldött anyagból teljesen hiányzott az "N" betűhöz tartozó rész, ezt a korábbi anyagokból helyettesítettem. Remélem a bibliográfia közzétételével teljesíthetem Tamás utolsó levelében leírt akaratát:
"Ha a listanak barmi baja, gondja volna ezutan, hat csak mutasd be nekik ezt. Udv Tamas"
Végezetül pár sor, amit akkor írtam, amikor Tamás halálhíréről értesültem:
Apró, hulló esőcseppekként jöttünk
a sötét űr hideg mélyén át,
hogy gondolatainkkal megtermékenyítsük
a valóság halott talaját.
Lassan összegyűltünk és patakká formáltuk
a fantázia izzó gondolatfonalát...
Csobogó szavunk hangosan hirdeti
az álmok végtelen hatalmát...
Ahogy suhanunk át a megelevenedő tájon
pataktestünkből fájó páracseppeket szakít ki
az idő könyörtelenül perzselő Napfonala...
De újabb és újabb patakok csatlakoznak hozzánk
hogy folyókká, tengerekké duzzadva
Solaria végtelen birodalmává formáljuk a világot.
1998.07.04
Györgyi Ákos - 1999.január 6.